Alkalmas a gravel aszfaltra? Elmentünk a Stelvióra kideríteni.

Van értelme külsőt cserélni a gravel bringán, és lehet-e vele sima gumikkal úgy tekerni, mint egy országútival?

A barátnőm már régóta játszott egy országúti vagy gravel kerékpár vásárlásnak gondolatával. Meglepő módon én voltam a "fék", azzal érveltem, hogy először próbálja ki, és csak utána vegyen egy új kerékpárt, mivel eddig csak a klasszikus hegyi kerékpárral volt tapasztalata. Így amikor lehetőség nyílt a CTM Koyuk gravel tesztelésére, belevágtunk.


Szegény MTB, a tesztelés során végig kihasználatlanul állt. Ekkor már biztosak voltunk benne, hogy élvezni fogja az új kerékpár típust. A tesztelés élményéből végül vásárlás lett, elkezdtük keresni a megfelelő gravelt. Abban az évben azonban problémás volt a kerékpárok elérhetősége, minden elfogyott, ráadásul nem találtunk jobb ár/érték arányú gépet, mint a már tesztelt CTM. A Koyuk azért is volt ideális, mert kipróbálta és tesztelte az üléspozíciót és a méretet. Mindeközben közeledett a közös bormiói kirándulásunk időpontja, és én meg akartam neki mutatni a kedvenc helyeimet.

Gravel tuning az utazás előtt

Végül sikerült ugyanazt a bringát megszereznem, amit tesztelt. Eredetileg nem is akartunk rajta külső gumit cserélni, a gyárilag felszerelt gravel gumik megfeleltek neki, még aszfalton is. De később mégiscsak beruháztam egy pár országúti gumiba, mivel a Stelvio és a Gavia nem olyan, mint mondjuk Budapest környéke. Hogy a túra hogyan sikerült, elég volt-e neki az áttétel, és hogy bírta-e az égig nyúló hegyeket egy gravel bringa nyergében országúti gumikkal - erről fognak szólni a következő sorok.

Tesztkör a gáton, majd egyenesen fel a hegyekre

A gravel kiváló működésésén semmi sem változtatott, még akkor sem, amikor a hegyre vezető út hossza meghaladta a 20km-t...

Mostanában a Pirelli gumikkal elég sok pozitív tapasztalatom volt, így nem spekuláltam és vettem a Koyuk-ra országúti P Zero Road külsőt 28mm-es méretben és egy pár gravel Cinturato H külsőt 40mm-es méretben, ugyanazt a modellt, mint amivel én is bringázok, csak én egy kicsit szélesebbel. Klasszikus belső gumival szereltem fel, mivel a gyakori csere a tubeless rendszerrel túl munkaigényes lenne.


Kihasználtam a kölcsönkapott Multivan-t és elmentünk egy körre, kipróbálni a verdát a Vág-menti kerékpárúton, Felsőszerdahelytől Trencsénig és vissza. Minden tökéletesen működött, az egyenesben a gravel úgy ment, mint a golyó. Olaszországba érve bemelegítés képpen egy kisebb emelkedőt választottuk a Cancano-tóhoz, persze ez csak a Bormio viszonylatban volt kicsi, 8km hosszú 7%-os átlagemelkedéssel.

Az országúti gravel előnyei és hátrányai

A Koyuk 3-ason csak egy fogaskerék van elöl, 11-es kazetta hátul, így már ránézésre látszott, hogy a legkönnyebb áttétel simán elég volt ehhez a mászáshoz. Nekünk az országútin valamivel nehezebb áttételeink voltak (nekem 39/34). A helyi dombok nem igényeltek gyakori váltást, többnyire a legkönnyebb fokozaton mentünk, így a fogaskerekek közötti nagyobb ugrás sem zavarta a gravel tulajdonosát. 1:0 a gravel javára ebben a versenyszámban.


Mint már említettem, ennek a CTM bringának nagyon kényelmes az üléspozíciója, Marcelkának is bejött, még az ő MTB-jén is agresszívebben ül. Egy klasszikus országúti bringán biztosan nem ülne ilyen kényelmesen, szóval ebből a szempontból is a gravel a befutó. Az emelkedőkön a súly is fontos tulajdonság, az alumínium gravel csak kicsivel nehezebb, mint egy hasonló árfekvésű országúti bringa, a különbség olyan részletekben figyelhető meg, mint a szélesebb felnik, gumik - de ez biztosan nem volt olyan lényegesen érezhető dolog, mivel nem panaszkodott az emelkedőkön. Egy döntetlennel zárjuk az összehasonlítás ezen részét.

Mi a helyzet a lejtőkön?

A lejtmenet nem a pedálozásról szólt esetünkben, a meredek lejtők a kevésbé tapasztalt kerékpárostól max. figyelmet igényeltek és így az egysebességes hajtókar, és a nagy fogakkal rendelkező kazetta nem jelentett problémát, mert valójában nem pedáloztunk lefelé. Ez inkább a tapasztaltabb és erősebb kerékpárosok számára jelenthet gondot, akik "országútival" nyomják maximális terhelés melett felfelé az emelkedőn. Ilyenkor hiányozhat a nehezebb áttétel. Ebben az esetben részleges megoldás a dupla lánctányéros hajtómű, mint például amilyen a Koyuk 2-es modellen található.

A GRX fékek fantasztikusak

Elfelejtettem megemlíteni a bevezetőben, hogy a gyári Koyuk-on a hidraulikus fékeket is lecseréltem, mivel tudtam, hogy ahova megyünk szükség lesz az erősebb fékekre. Az eredeti olcsóbb tárcsafékek sem voltak rosszak az otthoni tekergésre, de a 20km-es lejtőnél nem árt a nagyobb teljesítmény. A 160mm-es Ultegra tárcsák hibátlanul működtek, a karok kisebb kézre is beállíthatóak, és a Shimano GRX szettek remekül fékeznek.

Dizájn

Ha már eddig is pontoztam a gravelt és az orzágútit, akkor az igazság kedvéért egy pontot adok az orzágútinak a dizájnért, mivel a vékony gumik a gravelben úgy néznek ki, mint egy ideiglenes pótkerék egy terepjáró SUV-on. Hogy mennyi hely maradt a vázban az országúti gumik körül, azt a cikk galériájában lévő képeken láthatjátok.

Gavia és Stelvio

A közös tekerés és beiskolázás után nekivágtunk a csúcsnak. A női szekció sikeresen, a saját tempójában hódította meg a legendás emelkedőket. A gravel a kiváló teljesítményéből akkor sem veszített, amikor a hegymenet hossza elérte a 20km-t. A többi bringás időnként elismerően nézett a bringára, valószínűleg el sem tudták képzelni, hogy a karbon országútijukat egy ilyen hibridre cseréljék le, hiszen ezek a hegyek még nekik is a túlélésről szóltak.

Vissza a valóságba

Visszatérés után a gravel CTM-re felkerültek

ezen a ponton azt hiszem, idővel az MTB kihasználatlanság miatt eladó sorba kerül.

a Cinturato gumik, amelyek magasabb minőségű külsők, nagyobb méretben - a tulajdonos szerint a gyárilag szereltekhez képest jobban beváltak terepen. Az igazság kedvéért megemlítem azt is, hogy a gumicsere nem éppen egyszerű feladat, nem tudom elképzelni, hogy valaki hetente többször is gumit fog cserélni. Nekünk inkább olyan időszakok jöttek be, amikor hosszabb ideig az egyik típus, majd a másik lesz a bringán. Vagy majd később veszünk plusz kerekeket, de ezt csak a jövő és a kerékpározási kedv fogja eldönteni.

Gravel a legsokoldalúbb kerékpár

Számunkra nagy előny volt, hogy kipróbálhattunk a gravelt mindenféle terepen, mert nem biztos, hogy más szájából hallva, elhittem volna a gravel bringa sokoldalúságát. A mi helyzetünkben tökéletes választás, bár hozzáteszem, hogy az is szerepet játszik, hogy hol élsz és hogyan használod a kerékpárt. Ezen a ponton azt hiszem, idővel az MTB kihasználatlanság miatt eladó sorba kerül.